TABEL ABC

Ez egy kód volt anno, amikor Bukarestben töltöttem sorkatonai szolgálatomat.

Ha Ceausescu elhagyta a fővárost, ezt kaptuk ( Atentie Bucuresti Comandant). A billentyűzeten nincsenek olyan karakterek, hogy helyesen írjam. Szerencsére...

A lényeg: Figyelem Bukarest Parancsnok!

A nagyon sok fontos beosztása mellett, persze a hadseregnek is főparancsnoka volt.

Ha jól emlékszem, ilyenkor lett megerősítve az őrség, nem kaptunk eltávózást, ilyenek, aminek persze, legalább is én nem nagyon örültem.

Igaz, el sem lopták a fővárost, abban az értelemben, ahogy mi gondolkodunk a lopásról...

A Sólyom kirepült fészkéből

Azóta más szelek fújnak.

Nem történik semmi különös, ha valaki elhagyja a fővárost.

Sőt, nem is érdekel.

A mi dolgunk nem az, hogy ezzel foglalkozzunk, szerencsére.

Az én dolgom az, hogy megtegyem, amit meg kell tennem, hogy elérjem, amit akarok!

Ennyi.

Vagyis:

Mit akarok?

Akarok-e egyáltalán valamit?

Tudom-e, mit kell tennem?

És, ha tudom, teszek-e arrébb akár egy fűszálat annak érdekében, hogy elérjem, amit akarok?

Jó kérdések.

Mit tehetek?

Megelőzés, vagy válságkezelés!

Nincs több.

A megelőzés mindig kevesebbe kerül, mint a válság kezelés. Lásd: betegségek.

Egy sima C vitamin kúra, és nincs influenza. Persze utólag lehet mondani, hogy lehet, hogy nem is kellett volna megvegyem a c vitamint, mert lám, nem lettem beteg, így kidobtam a pénzt az ablakon.

Ki kell próbálni jövőre. No megelőzés, kimenni, jól megfázni, és írogatni az ágyban, mennyibe kerül az orvos által felírt gyógyszer, a kiesett munkanapok, netán szövődmények.

És össze lehet hasonlítani.

A megelőzést akkor lehet kezdeni, amikor minden rendben van.

Utána, már nem megelőzés, tűzoltás, vagy válság kezelés.

Bizonyára ezer helyen olvastad, hogy a vállalkozások x százaléka az első évben, további x százaléka az első 3-5 évben megy csődbe.

Hát én 97 óta tartom a frontot.

Minden egyes kudarcnak, minden egyes sikernek marhára megfizettem az árát.

Te hajlandó vagy-e megfizetni?

Hajlandó vagy-e megfizetni a szabadság árát? Mert pénzbe kerül ám! Tudod, nincs ingyen ebéd.

A szabadság, ugye nem azt jelenti, hogy azt teszek, amit akarok, hanem, amit nem akarok, nem kell megtennem.

Régen, az indulásnál abból indultam ki, hogy:

Add meg a királynak, ami neki jár, add meg a pápának, ami neki jár, a többivel rendelkezzél.

 Nem pontos az idézet, nem is ez a lényeg. Aztán egyre jobban " fokozódott a helyzet", na nem a nemzetközi, elég volt csak a belföldi...

Meg kellett tanuljam, mit is jelent, hogy jó bornak is kell a cégér.

És itt kezdődött a megelőzés, kb 2 éve.

Az építőiparban, és főleg az ilyen kicsiknél, már nem volt elég, hogy az egyik megelégedett megrendelő majd ajánl a másiknak, ezt megtapasztaltam. Pl. ha elkészítek egy tetőt, nem kell visszamenjek oda, így pár év és elfelejt.

Gondolkodtam a vállalkozás megszüntetésén.

Ok, mondták a tanácsadók, kitöltöd ezt meg ezt, és annyi.

De!

Hogyan tovább?

Az összegyűjtött tudással elmenni alkalmazottnak, más céljaiért dolgozni, fix bér, ami unalmas, hát...

Döntöttem: Nincs más út, csak előre!

Csak előtte meg kell nyomni egy gombot: RESTART!

Másképp!

Tanulni, tanulni, tanulni.

Vedd körül magad bölcsekkel, és azzá válsz. arab mondás

Tavaly, év elején kaptam pár jó tanácsot az egyik bölcstől.

Természetesen ennek is megfizettem az árát, ingyen tanácsnak híg a leve...

Mik is voltak a tanácsok?

Régi vevőnek újra eladni. Stratégiai kapcsolatok építése.

Ennyi jó tanács elég is egy évre.

És persze: Ne csak olvasd, csináld! (ha innen nem találtad ki a bölcs nevét, akkor Te nem foglalkozol a megelőzéssel. Sebaj, majd találkozunk a válságkezelés fejezetnél...)

Régi vevőknek újra eladni!

Ez egy millió dolláros mondat. Pár hogysmint telefon, néhány "véletlenszerű" találkozás, ahol egy kávé mellett megbeszéltük a világ dolgait, és a kihűlt kapcsolatok újra feléledtek kellene még ez, egy szerszámos, még az, fenn a pesti lakást kifesteni, parkettázni, szőnyegpadló csere, egyebek. Csak lestem. Hogy ez hogy nem jutott eszembe?

És a legszebb, hogy könnyű kiszámolni mennyibe is került nekem ahoz képest, mintha új ügyfélnél kell árajánlatokkal versenyezni, ott a kölcsönös bizalmatlanság az ismeretlesnségből fakadóan.

Mert ők már ismernek, meg voltak elégedve, és nem kérnek mástól ajánlatot. Na persze, mivel hosszú távon gondolkodom, nem éltem vissza a helyzettel, mert ma már tudom mit jelent egy vevő élettartam, amikor nem csak egyszer adom el magamat nekik, hanem egész életükben, életemben, és ugye nőnek a gyerekeik is...

Alig bírtuk abbahagyni karácsony előtt az évet.

Stratégiai kapcsolatok építése!

Egy év alatt kettő darab.

Persze év eleje óta koncentráltam rá, de a kapcsolat, a stratégiai kapcsolat azt jelenti, hogy mind a két félnek előnyös.

Én nyitott voltam, persze van aki csak a saját előnyét nézi, logikus, még fiatal, van még tandíj, amit meg kell fizessen, így nem erőltettem, a lényeg, októberben született az első, és a második is.

Te hajlandó vagy-e olyan dolgokra időt, energiát pazarolni, amik, amint látod nálam 10 hónap után hoztak eredményt?

Az egyik partnerkapcsolat miatt a két ünnep között is dolgoztunk, most per pillanat lefed 3 hónapot.

A másik partnernél ketyeg két pályázat, ami kb májustól fog élni( uniós pénzből, így nem tudják megélhetési bűnözőink lenyúlni, visszavonni a dübörgő válságra való hivatkozással, ezért bízom benne, hogy jóváhagyják)

Ez a két pályázat lefedi az idei évet, sőt.

Persze, nem csak ennyi.

A honlapot is átírtam még tavaly, és a tanácsokat figyelembe véve célzottan lőttem a célra, így most egy kb. 3 hónapos projekten dolgozom.

Májusban kiderül, van-e annyi hónap az évben, amennyi kellene, vagy átmegyünk a jövő évre.

Kirúgtam tavaly két ügyfelet, aki csak az időmet, energiámat rabolták, így nem volt kedvem időt, hangulatot pazarolni rájuk.

Árakat emeltem, akiknek dolgozom, tudják, mit fizetnek meg.

Most már én is tudom, régen miért nem kértem pénzt, amiért kérhettem volna, de ez a múlt, és nem visszanézni, csak figyelni, hogy azokat a hibákat még egyszer el nem követni. Majd másokat.

És nekiálltam az idei tanácsokat végrehajtani, amik év közben, végére érnek be.

Nincs görcs, nincs idegbaj, hisz az egész egy stratégiai játék, amiben vannak lépések, amiket meg kell lépni, és akkor meglepetés nem érhet. Max. kellemes.

Te hogy állsz a stratégiáddal az idei évre?